HírHáttér


Orbán Balázs földbe döngölte Cseh Katalint a Transparency International által szervezett vitán

SZERZŐ: László Gábor | 2020.10.02 10:05 |

„Ha az ön médiaszabadság-fogalma ez, akkor én nem szeretnék olyan országban élni, ahol ön kormányzati pozícióban van” – mondta Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára Cseh Katalin momentumos EP-képviselőnek. Összefoglalónk a vitáról.

A politikai viták lényegében kikoptak a hazai közéletből, s joggal merülhet fel a kérdés, egyáltalán van-e értelme napjainkban ennek a műfajnak. Az egyes oldalak szimpatizánsai annyira elkötelezettek, hogy egy-egy ilyen szereplés aligha változtatja meg nézeteiket, míg a politika iránt kevésbé érdeklődők inkább a minimumra redukálnák a hozzájuk eljutó politikai üzenetek számát. Épp ezért a viták jellemzően személyes jelenlétet igénylő rendezvényekre, konferenciákra szorultak vissza. A világjárvány sajátos „mellékhatása”, hogy az elmaradó konferenciák és háttérbeszélgetések miatt a viták most az internetes térbe költöztek, s így újra elérhetőek a szélesebb közönség számára – nem kell személyesen elmenni az aktuális rendezvényre.

A minap követhettük az interneten Varga Judit és Donáth Anna összecsapását a Tranzit konferenciasorozat online változatában, csütörtök este pedig Cseh Katalin EP-képviselő vitázott Orbán Balázzsal, a Miniszterelnökség államtitkárával a Transparency International szervezésében.

Ki nyer holnap? EU-s költségvetés 30 percben!

Az első téma követkető hétéves EU-s költségvetés és az azt kiegészítő, Next Generation Fund névre hallgató hitelcsomag volt. Ezen a ponton még akár úgy is tűnhetett, hogy nem lesz parázs vita a két fél között, hiszen mind a képviselő, mind az államtitkár egyetértettek abban, hogy

Magyarország alapvetően jól járt az új pénzosztásnál,mindent egybevetve több forrás érkezik hazánkba, mint korábban.

Hogy miként értelmezték ezt a jelenséget, abban már volt eltérés. Cseh Katalin szerint az EU-s források ilyen nagy mértékű biztosítása fantasztikus fejlemény, amit az Európai Uniónak köszönhetünk, míg Orbán Balázs emlékeztetett, ezek egy része hitelfelvétel, amit a következő nemzedéknek – mint a hitelcsomag neve (Next Generation Fund) is mutatja – kell majd visszafizetnie.

A vita költségvetést érintő részének legnagyobb összetűzést hozó vetülete az volt, hogy vajon mekkora jelentősége van az EU-s forrásoknak a magyar gazdaság szempontjából. Régi toposz a magyar ellenzék részéről, hogy a magyar kormány gazdasági sikerei kizárólag az EU-s forrásoknak köszönhetőek, ezek nélkül azonban gazdasági összeomlás várhat ránk. Orbán Balázs szerint azonban – bár az EU-s források valóban fontosak – mégsem érdemes túlbecsülni őket. Mint emlékeztetett, a járványt megelőző években a hazai beruházások 75 százalékban magyar költségvetési forrásokból valósultak meg, s az EU-s források a teljes magyar GDP 3-4 százalékát teszik ki, ami valamivel kevesebb, mint egy nagy autógyár hozzájárulása a magyar nemzeti össztermékhez.

Ezen a ponton közbeszólt Martin József Péter moderátor, s – Cseh Katalin helyett – elkezdte saját maga vitatni Orbán Balázs állításait, így a diksurzus egy pillanatra sajátos számszaki jelleget öltött. Hogy érzékeltessük a dolog súlyát, a számszaki kitérő egyik fontos kérdése volt, hogy a GDP 3-4 vagy 4-5 százalékát teszik ki a szóban forgó források.

Mindenesetre Orbán Balázs elmondta, hogy a kormány arra készül, hogy ezekből a forrásokból oly mértékben megerősítse a hazai cégeket, hogy

a jövőben – a jó nemzeti teljesítmény miatt – még kisebb súllyal essenek latba ezek az EU-s források.Már csak azért is, mert a javuló teljesítmény mellett egyes források automatikusan megszűnnek majd, akár már a mostani ciklust követő költségvetési ciklusban is.

Cseh Katalin a források kifizetésével kapcsolatos jogállamisági kritikák felé terelte a vitát azzal a felvetéssel, hogy ha ennyire  rendben mennek a dolgok Magyarországon, akkor miért akarja a kormány blokkolni a jogállami mechanizmusok beiktatását.

Orbán Balázs válaszul felidézte, hogy az elmúlt évek jogállami kritikái rendre sajátos ideológiai színezetet kaptak. A Tavares- és Sargentini-jelentések, valamint az éppen folyó hetes cikkely szerinti eljárás olyan szakpolitikai és értékvállaláson alapuló szempontokat kérnek számon, mint család fogalma az Alaptörvényben, vagy a magyar tankönyvek családábrázolásának módja. „Ön balos képviselőként gondolhat mást ezekről a kérdésekről, s joga is van kritizálni ebből a szempontból a magyar kormányt. De hogy mindezt jogállami köntösbe csomagolva, a jogállamot ideológiai bunkósbotként használva teszi, az nincs rendben” – vetette oda Orbán.

Válaszul Cseh Katalin emlékeztetett, a jogállamisági kritériumok között a korrupcióellenes intézkedések helyet kapnak, s meglátása szerint emiatt, nem pedig ideológiai okokból utasítja el a kormány a jogállamisági kritériumok beiktatását. Orbán Balázs szerint azonban Magyarország kifejezetten jól teljesít a korrupció elleni harcban. Ennek módja, hogy az EU-s szervek jelzik, mely esetekben merül fel a korrupció gyanúja, s a tagállamok – így Magyarország is – ez alapján indít eljárásokat. Az államtitkár szerinte elég csak megnézni az Eurojust és az Olaf vonatkozó jelentéseit, a magyar szervek az EU-s országok között a legnagyobb arányban indítottak eljárásokat ilyen az EU megkeresései nyomán.

Cseh Katalin erre válaszul azzal érvelt, hogy ha mindez így van,

minden ennyire rendben van, akkor miért nem támogatja a magyar kormány a jogállami kritériumokat,s egyben miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez. Orbán Balázs válaszában kifejtette, az Európai Ügyészségnek munkája során lehetősége van arra, hogy eldöntse, mely ügyekkel foglalkozik, s melyekkel nem. A magyar kormány álláspontja szerint ez a korrupció melegágya, s ezért nem csatlakozik Magyarország az Európai Ügyészség rendszerébe.

Jogállamiság vita – Orbán nagy menetelése

Ezen a ponton egyre megkerülhetetlenebbnek látszott annak eldöntése, mit is értenek a felek jogállamiság alatt, így Martin József fel is tette a kérdést: mi a jogállam? A jogász végzettségű Orbán Balázs ekkor a Rule of Law és a Rechtsstaat jogtudományi fogalmak jelentése közötti különbségen bemutatva vezette le, miért nem beszélhetünk egységes jogállam fogalomról. A vita ekkor Orbán és a közgazdász-szociológus végzettségű moderátor között élesedett ki, aki a fékek és ellensúlyok rendszerének fontosságát hangsúlyozva vette átaz ellenfél szerepét az alapvetően orvosi – tehát kevés társdalompolitikai vetületet felmutató – képzettséggel rendelkező Cseh Katalintól. Az államtitkár ekkor egyfajta válaszlépésként Soros-féle tanulmányoknak minősítette azokat a kutatásokat, amelyekre érvei során Martin hivatkozott, ez szemmel láthatóan nem tetszett a vitapartnereknek.

Martin érvei szerint az ügyészség túl kevés esetben nyomoz kormányhoz köthető szereplők ellen, a magyar államigazgatás rendszere a kormánynak kedvezően működik, s közben sérül a sajtószabadság. Mindez – Martin szerint – jogos jogállami aggályokat vet fel.

A 2v1-es felállás mintha meghozta volna az államtitkár a kedvét a vitához, így az este hangulata egyre parázslóbb lett. Orbán szerint nem állja meg a helyét, hogy ne lennének Fideszhez köthető személyekkel szemben eljárások. Emlékeztetett rá, a Martin által felvetett szempontok egyébként fontosak, de „egyel hátrébb lépve” érdemes látni, a jogállamnak nincs kialakult univerzális kritériumrendszere. A már említett angol Rule of Law kifejezés teljesen más tartalommal bír, mint a német Rechtsstaat. Emiatt nagyon nehéz egy-egy ország jogállami helyzetét objektívan, számszerűsíthetően mérve értékelni. Ez igaz a konkrét kritikákra is. Orbán szerint a német vagy az osztrák ügyészség jóval nagyobb mértékben függ a kormánytól, mint a magyar, s erre egyébként az Európai Bizottság most kiadott jogállamisági jelentése is rámutat. Az államtitkár szerint mégsem érdemes magyarként „ütni a tamtam dobot” a német jogállamiság helyzete miatt, mert egész egyszerűen ez nem használna, hanem ártana az Európai Együttműködésnek.

Érdemi ellenvetést ismét Martin tett, aki szerint a magyar állami szervek minden esetben a kormánynak kedvező döntést hoznak, s ezt az államtitkárnak is el kell ismernie. Orbán Balázs szerint pusztán annyi történik, hogy

a politikai baloldal azt kifogásolja, hogy a parlament konzervatív értékrenddel bíró személyeket nevez ki.Szerinte épp ez történik most az Egyesült Államokban is, és épp ez mutatja, hogy az ilyesmi nem ritka a jól működő demokráciákban sem. Azt azonban visszautasította, hogy úgy tekintsünk a konzervatív értékrendű tisztviselőkre, mint akik q kormány bábjai lennének. „Ez kommunista logika” – csattant fel egy ponton Orbán.

Ekkor vette fel újra a vita fonalát Cseh Katalin, aki szerint például az, hogy KESMA névre hallgató médiaholding létrejöttében a Gazdasági Versenyhivatal nem talált kivetni valót, az éppenhogy az állami szervek elfogultságát jelzi.

Válaszában Orbán visszatámadott, s feltette a kérdést: „melyik párt politikusa tört be médiumokhoz újságírókat számonkérni?” Cseh Katalinnak el kellett ismernie, hogy a momentum politikusáról, Fekete Győr Andrásról van szó, aki – mint ismeretes – egy alkalommal személyesen kérdezte fel az Origo egyik újságíróját.

Cseh szerint egy politikusnak joga van szembesíteni azt az újságírót, aki valótlanságokat állít róla. A vita talán ekkor volt a leghevesebb, ugyanis Orbán erre visszakérdezett:

„akkor most a jobboldali politikusok is törjenek be ellenzéki  szerkesztőségekbe?”Ekkor hangzott el az ominózus mondat: „Ha az ön médiaszabadság-fogalma ez, akkor én nem szeretnék olyan országban élni, ahol ön kormányzati pozícióban van.”

Ez szemmel láthatóan rosszul érintette a momentumos politikust, így a moderátor Martin Péter ismét Cseh Katalin védelmére kelt. Orbán Balázs meg is jegyezte, hogy köszöni az objektív moderálást. Az egyoldalúvá vált helyzetet az államtitkár azzal oldotta fel, hogy – tágabb kontextusban – a média általános helyzetről beszélt, mondván az internet megjelenése óta minden országban egyre megosztottabb média, amely jelenséget lehet kritizálni, de egyelőre adottságként el kell fogani.

A vitának – ahogy az lenni szokott – a mindkét félhez feltehető kérdések vetettek véget. A részvevők adópolitikáról, jogállamról és médiaviszonyokról kérdezték az államtitkárt, míg Cseh Katalin EP-s szerepvállalásával és az Európai Ügyészség vezetőjének munkájával kapcsolatban kapott kérdéseket.

A vita egyébként visszanézhető, miután mindkét politikus közvetítette a saját közösségi oldalán. A jelek szerint a jobbos szavazók elégedettek voltak, Orbán Balázs streamje alatt ugyanis az államtitkárt dicsérték, a Momentum-követők ugyanakkor Cseh Katalin streamje alatt az államtitkárt szidták. 

(Forrás: mandiner)
loading...